Simán hazaértem semmi bajom sem esett.Gondoltam beparkolok a helyére Dongwoon motorja mellé de az sehol sem volt.Így bementem körbenézni hol lehet.Az ágyban nem volt üzenetet sem találtam.Lementem a konyhába és megnéztem ott van-e.De ott csak Dorothy és Kitti volt.
-Sziasztok.Nem tudjátok hol van Woonie?-rámnéztek kómás fejjel.
-Nem tudjuk.-válaszolta Doci aki kb majdnem bealudt.
-Fura vagy te nekem.-kontárzott rá Kitti.
-Én?Miért is?
-Zavart vagy.Nem ilyen szoktál lenni.
-Csak nem tudom hol van és aggódom.Ennyi az egész.
-Oké.Próbáld felhívni.
-Jó ötlet.-gyostárcsázómban benne is van hívom,hívom.Semmi,na az szép ilyet sem csinált még.
-Jessica szerintem gyere a Cube elé mert itt nagy balhé lesz pár percen belül.
-Woonie ott van?
-Igen.És kicsit ideges.
-Köszönöm Boom.-lecsaptam a telefont és felkaptam a sisakom.Berohantam a garázsba s felnyitottam majdnem rányitottam Dujun-ra.
-Mi a baj Jess?
-Oda kell mennem mert baj lesz.Bocs szívem,nem tudok elmagyarázni semmit.Woonie ideges.
-Miért ideges?Sosem ideges.
-Most az.És nagy baj lesz.
-Hol van?
-Cube.
-Rendben várj meg.
-Túrót.-felugrottam a motorra és teljes gázzal hajtottam hogy minél hamarabb ott legyek.A másodpercek óráknak tűntek.Egyre jobban hajtottam mikor megláttam ahogy Dongwoon Jeonggal beszél és fenyegetően tartja felé a kezét.Megálltam a motorral és leugrottam róla,a sisakot csak oda dobtam Boomnak vigyázzon rá.Furán állt a kezében a bukó.
-Tartsd távol magad tőle!-hallottam ahogy nem is beszél inkább kiabál Dongwoon Jeonggal.
-Majd ha ő akarja.-vágott kacér vigyort felém.Dongwoon gyilkos szemekkel nézett rám.
-M-mivan?-néztem tág szemekkel.
-Akarod hogy a közeledbe menjek vagy sem?-kérdezte immáron komoly arcal.
-De hát együtt dolgozunk.Vagy mi?Nem értek semmit.-gagyogtam.
-Ne beszélj össze vissza válaszolj a kérdésére.-kiabált rám Woonie.Ezen rohadtul felkaptam a vizet.Így hát úgy vágtam vissza ahogy nem várta hogy visszavágnék.
-Igen akarom!-tág szemekkel nézett rám mind a kettő-És ha még egyszer kiabálsz velem itthagylak!
-Na azt próbáld meg.-fenyegetőzött még mindig kiabálva.
-Nem kell próbálkozni menni fog.De remélem boldog leszel nélkülem!-kiabáltam.
Odamentem a motoromhoz felültem és padlógázzal megint elindultam csak most haza és véglegesen Londonba megyek.Hajtottam ahogy csak tudtam s majdnem balesetem lett de mentem mint az őrült.A bukó Boomnál maradt de nem érdekelt.Megálltam a ház előtt berohantam a házba Yoseob csak bámult rám.Ő maradt itthon hát ha hazajövök,a többiek mind a Cube-hoz jöttek.Láttam őket mikor elhajtottam.
-Szia Jess mi a baj?-most vettem csak észre hogy a könnyek patakokban áramlanak szememből.
-Elmegyek.-felrohantam a szobámba elővettem egy táskát s beledobáltam néhány cuccot.Beletettem az útlevelemet és a tárcám.Felvettem a vállamra és rohantam le.
-Jess miért mi a baj?Nem lehet megoldani?-látszott Yoseobon hogy össze van zavarodva és nem érti mi történt.
-Haza megyek Yoseob.
-Dehát itthon vagy.
-Londonba.Ha túlélem...-ezt már nem fejeztem be inkább kimentem és beültem a kocsiba.Bevágtam az anyós ülésre a cuccom s kihajtottam.Ahogy hajtottam egyre csk az a levél volt a fejemben amit otthagytam az ágyon.
-"Összetörted a szívem azzal hogy nem bíztál bennem.Remélem boldog leszel egyedül.Itt van a motorod használd,élvezd ki.Lehet hülyeség de szeretlek. Jessica"
Ott van ahol egyből észreveszi a pólója mellett miben néha aludtam.
Már félúton voltam a reptérre mikor eszeveszetten csörögni kezdett a telefonom.Megnéztem ki lehet az aki zaklat.Joonkun,ezt a nevet írta ki a kijelző.
-Mit akarsz?-kérdeztem a könnyeimet nyelve.
-Hol a fészkes fenében vagy?Mindenki érted aggódik.Gyere az irodámba rohadt gyorsan.
-Kiléptem.-kinyomtam a telefont.
Megint rezegni kezdtett láttam Woonieval a közös képünk a kijelzőn így hát ő hívott.Nem vettem fel.Nem akarok vele beszélni,ahogy beszélt velem nem érdekel.Megmondtam ha megint kiabál akkor otthagyom.Azt hitte csak viccelek?Figyelje csak.Lehet én vagyok a hülye mert felkaptam egy ilyen baromságon a vízet de nem érdekel csak azért sem fog így beszélni velem.De eszembe jutott Jeong ahogy előttem áll s fogva tartja a tekintetem.Be sem fejezte csengést már megint hívott.Úgy látszik elolvasta a levelemet.Megmakacsoltam magam.Most egy SMS-t jelzett ki a telefonom.
-"Vedd fel kérlek,ne légy makacs."
-Akkor vagyok makacs amikor az akarok lenni.-válaszoltam hangosan a telefonnak.
Megint hívtak de most egy ismeretlen szám volt az.
-Igen?-hangosítottam ki.
-Jeong vagyok.Hol a csudában vagy?Úgy seggbe rúglak.-ezen elnevettem magam-Nem vicces.Hol vagy?
-Haza megyek.
-Otthon voltál onnan tűntél el.
-Nem oda.Londonba.Viszlát Jeong.
-Nehogy letedd.
-Miért ne?Megbántott,utálom ha üvöltöznek velem.És ha én megmondok valamit akkor az úgy is van.Nem fogok tágítani mellőle.Azt csinálom amit akarok.
-Értem.De legalább miattam maradj.-hallatszódni kezdett hogy lassabban megy a kocsi-Kérlek.
Elgondolkoztam és ránéztem az anyós ülésre.Ki volt borulva a táskám s egy kép csillant meg a fényben.Előhúztam és Woonieval ketten voltunk rajta.A szívem elszorult nagyot nyeltem.
-Nem maradhatok.-hallottam hogy felbőg nála is az autó.
-Nem hagyom hogy elmenj.-s kinyomta a telefont.
-Csak nem tudsz ellene semmit sem tenni.-mondtam az üres és csendes autónak.Letettem a reptér parkolójába s lezártam.A recepciói pulthoz mentem.
-A legközelebbi gép mikor megy Londonba?
-Húsz perc múlva.
-Akkor egy jegyet kérek arra a gépre.
-Kérném az útlevelét.-odaadtam neki mikor elolvasta a nevet rámnézett meglepedt arcal.Kérdőn ránéztem így folytatta az adminisztrádiós munkát.-Rendben.Akkor a bal szárny,13-as szék,középső.
-Köszönöm.
Leültem az egyik székre és még mindig azt a fránya képet szorongattam.Megfordítottam s elolvastam rajta a már kívülről tudott szavakat.
-"Örökké szeretlek Woonie."
Letettem a mellettem lévő székre s már mondták is hogy csekkoljunk be mert indul a gép.Odatipegtem megint s becsekkoltam.Mikor mentem be az ajtón hallottam hogy valaki kiáltja a nevem de biztos csak képzelődtem.Beszálltam a gépbe,feltettem a cuccaimat a tárolóba és leültem a helyemre,feltettem a fejhallgatót és ordíttattam a zenét.Hátradöntöttem a fejem és behunytam a szemeimet hátha sikerül kicsit lenyugodnom.Két perc és indul a gép.Éreztem ahogy a mellettem ülő székbe bele ül valaki.Nem érdekel ki az,jobb ha békén is hagy és nem kezd el nekem rizsázni valamiről,meg hogy így ismer meg olyan cuki a felsőm meg ilyenek mert komolyan felkötöm magam.Így rá sem hederítettem.Aztán éreztem ahogy feláll és más veszi át a helyét.Fogalmam sincs miért vagy kik voltak azok de ez volt.Mindegy nem érdekel méghangosabbra vettem a zenét mert nem aharok bármit is hallani és úgy a jó ha még a saját gondolataimat sem hallom.Éreztem hogy megkocogtatja a mellettem ülő a vállamat.Biztos hangos neki ezért kicsit lejjebb vettem a hangerőt hát ha így nem kezd el pattogni mint a gumilabda.A lehelletét éreztem a nyakamon így felnéztem.Mind a két oldalamon ismerős arc.Balomon Dongwoon a másik oldalon pedig Jeong.
Nem szóltam egyikhez sem.Csak bámultam magam elé mint egy rendes hülye.Jeong lehúzta a fülemről a fejhallgatót.
-Megmondtam hogy nem engedlek el.-bólintottam egy kicsit de még mindig meredtem a semmibe.
-Én pedig sajnálom tényleg.Soha nem fordult még elő velem ilyen.Szeretlek.Kérlek gyere haza.-összeszorítottam a számat és éreztemhogy apró könycsepp gördül végig az arcomon.Még jó hogy Jeong felöli résznél így Woonie nem vette észre.Vettem egy mély levegőt és hátradöntöttem megint a fejemet.Most a plafont stírültem egy árva szó nélkül.Negyed óra múlva Jeong törte meg a csendet.
-Mondj már valamit.
-Hölgyem minden rendben van?-kérdezte a stewardess.
-Igen.Kérnék egy kis üveges cola-t.
-Mindjárt hozom.Uraim valamit hozhatok?
-Én is egy colat.-mondta Kim.
-Én is egyet.-válaszolta Woonie.
-Rendben pár pillanat és visszajövök.-elment tőlünk a stewardess hölgy és mind a két fiú rámnézett.A csajszi meghozta a cola-nkat és el is ment.Három nap az út haza.Ittam majd megint hátradőltem,s elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése