A várva várt csók

Körülbelül negyed órát ültünk így összebújva csendben és néztük az eget.Mikor egy nagy csattanásra lettünk figyelmesek.Gyorsan felpattantunk és berohantunk a házba hogy mi lehetett ez.
-Csak egy pohár volt.-tette fel a kezét Jonghyun kicsit önelégült fejjel hogy vége az enyelgésnek.
-Te szeded fel.-mondtam neki kicsit flegmán hogy tönkretette a pillanatot.
-Dongwoon!-szólt oda Hyunseung Woonienak,és intett hogy menjen oda.
Láttam amint Gikwang és Kitti kicsit összemelegedve romantikusan lopakodnak ki az udvarra.Kuncogva mentem be a konyhába hogy megcsináljam az ebédet ami most már vacsora lesz.Elkezdtem kisütni a húsokat és mikor végeztem feltettem lepirítani a rizst,mikor valaki átkarolt hátulról.Tudtam hogy nem Dongwoon az mivel akkor éreztem volna az illatát és vágyakozás tört volna rám.De semmi ilyesmi nem volt.Mikor megfordultam láttam hogy Jonghyun az fülig érő vigyorral.
Visszafordultam durcásan a rizshez és hozzá sem szóltam.
-Nehogy haragudj már rám.Nem direkt csináltam.-nézett rám kiskutya szemekkel.
-Persze.-mondtam flegmán.
Mire ő kiment a konyhából.Duzzogva megcsináltam a vacsorát és kimentem az udvarra hogy elszívjak még egy cigit.Mikor leültem és hanyatt dőltem a napozóágyon hallottam hogy nyitódik és csukódik a tolóajtó ami az udvarra vezet.A halk léptek megálltak az ágy mellett.
-Mi a baj?-kérdezte Kiki lágyan.
-Jonghyun direkt dobta le azt a rohadt poharat hogy ne maradjak kint Dongwoonnal és még nem is leplezte az arcán hogy örül annak hogy bementünk.-mondtam kissé ingerülten és durcásan.
-Figyelj!Nagyon bejössz Jonhyunnak is és Dongwoonnak is.Ez csak természetes hogy versengenek érted.Azt hogy melyikőjüket választod csak rajtad múlik.Ők mindent megtennének miattad.Mind a ketten nagyon jó srácok és megérdemelnek egy kis boldogságot,amit benned találtak meg.Ezért ne legyél szomorú vagy ideges,mert ezt fogják csinálni akár tetszik neked akár nem.-mondta Kiki határozottan de mégis együttérzően.
-De nem akarom hogy miattam romoljon el a barátságuk.-mondtam miközben az idővel feljött csillagokat néztem.
-Sosem voltak annyira jóban.Csak azért vannak el mert a banda többi tagját bírják,na meg most már miattad is.
-Értem és köszönöm.-ültem fel és öleltem át hálásan.
-Nincs mit.-visszaölelt és elmosolyodott.-Na de most már menjünk be mert éhen halok.-kuncogott.
-Rendicsek.Megterítek és lehet is enni.-mondtam miközben beléptem a nappaliba.
-Segítsek teríteni?-kérdezte Woonie mosolyogva.
-Ha szeretnél.-mosolyogtam vissza rá.

Bling elég csúnyán nézte Dongwoont amikor elhaladt mellette.Mikor én haladtam el mellette összekócoltam a haját,mert tudom hogy azt utálja.Kiiti ezt látva megigazította Bling haját és egymásra néztek.Ez most komoly? Nehogy már lecserélje Kikwangot erre a bolondra.Mert menten megüt a guta.Na mindegy ezt még megbeszélem vele.Bementem a konyhába és Woonieval elkezdtünk teríteni.
-Nem fogunk elférni ennyien az asztalnál.-dünnyögtem magamban.
-Nem akarsz velem kint enni az udvaron?Olyan szép az ég.-kérdezte elméllyülve a gondolataiba.
-De,szívesen.-mosolyogtam rá.-Oké akkor kettő kilőve,még két ember nem fér ide.
-Majd valakik odaülnek a TV elé kajázni.
-Jogos.-mondtam-Hééé srácok lehet kajázni!-Kiabáltam ki a nappaliba.
-Yupííííííí.-hallottuk a csoport kiáltását.
-Éhenkórászok.-kuncogtam.
Először Joker és Niki jöttek be egymást karolgatva,aztán Hyunseung,Sziszi,Key és Onew egy elmélyült beszélgetés közben léptek be.Végül Kiki és Dujun,utána Jonghyun és Kitti röhögcsélve,és végül pedig Doci és Yoseob léptek be kíváncsian a konyhába.Mindenki szimatolta a levegőt hogy honnan jöhet ez az illat.
-Nem férünk ide mindannyian így én és Woonie máshol eszünk...De még így sem férnétek el,még két ember ehet a kanapén a TV előtt-mondtam nagylelkűen.
-Mi!-mondta Joker és Niki szinte egyszerre.
-Oké akkor először nektek szedek.-mosolyodtam el rajtuk.
Kiszedtem mindenkinek a kaját és mindenki leült oda ahol volt hely.Woonie és én kimentünk az udvarra és nagy röhögések közepette meg vacsoráztunk.Mikor befejeztük elkezdtünk komolyan is beszélgetni.
-Mikor volt utoljára barátod?
-Körülbelül fel éve.-válaszoltam halkan.
-Miért szakítottatok?
-Ez elég bonyolult.
-Azt hiszem meg fogom érteni.-mosolygott rám és rásimította a kezét a kezemre.
-Hát...Azért mert...-csuklott el a hangom a régi emlékek rohama miatt-Csak játszott velem.Éreztem hogy az izmai megfeszülnek amint látta rajtam a fájdalmat.
-Sajnálom.-mondta és két kezébe fogta azt a kezem amin rajta volt a keze.
-Mindegy.Már régen volt.-feleltem halkan.
Az egyik kezével felemelte a fejem hogy a szemembe nézhessen.
-Megígérem hogy nem hagyom hogy bárki is bántson!Soha többé.-ígérte meg.
-Rendben.-próbáltam rámosolyogni.
-Helyes-mosolygott vissza,annyira tiszta szemei vannak.
Végig simította az arcom miközben végig a szemembe nézett,azt hittem mentem elolvadok.Már nem is voltam olyan üres mint mikor eszembejutott ez az egész.Egyre erősebb vágyat éreztem hogy megcsókoljam de türtőztettem magam.Nem támadhatom le csak úgy,de ha továbra is így néz rám nem tudom magam visszafogni.Lepillantottam a kezemre mely teljesen elveszett az ő nagy tenyerében.

-Kedvenc színed?-folytatta a faggatózást tovább.
-Kék és a barna.-bukott ki a számon mikor azokba a gyönyörű barna szemekbe néztem.
-Hmmm...Kedvenc virágod?
-Az egyetlen virág amit szeretek az a rózsa.-ezen elgondolkozott.
-Tényleg nem mindennapi lány vagy.-mondta tény megállapítva.
-Köszönöm.-mondtam pirulva.
-Gyönyörű vagy mikor elpirulsz.-simította végig az arcom megint.
A szívem hihetetlenül kezdte püffölni a bordáimat.Csókolj már meg!Kérlek!Ne kínozz!Egyre közelebb és közelebb ért hozzám,egyszer csak hirtelen megcsókolt.Az ajka tüzelt mint a parázs,de még is méz édes volt.Istenem akarom még!Ennél finomabb érzés sosem fogott el.A szívem széttöri a bordámat,hihetetlenül jól csókol.Egy végtelennek tűnő perc után hátrálni kezdett.Nem akarom!Kell még!S egyszer csak véget ért.Hátrébb húzódott és a szemembe nézett,a szeme szikrázott és tudtam hogy ha most nem hagyjuk abba sosem fogjuk tudni.Átöleltem nehogy rávessem magam,megint.Ő is visszaölelt és úgy éreztem hogy végre biztonságban vagyok.
-Holnap lesz a srácok koncertje,ugye eljössz?-kérdeztem vágyakozva.
-Ha szeretnéd,érted bármit.-mondta lágyan.
-Szeretném.-Mindennél jobban,mondtam magamban.
-Akkor elmegyek.-és megcsókolt megint.
Igaz ez nem volt annyira hosszú de ugyan olyan mézédes.Tele érzelemmel és vágyakozással.És egyszer csak ennek is vége szakadt.

-Héé srácok van kedvetek filmezni?-kiabálta ki Yoseob az ajtóból,de mikor meglátta mit csinálunk meglepődött.
-Mit nézünk?-kiabáltam neki vissza.
-Valami horrort!
-Megyünk!-kiabálta vissza Dongwoon és rám kacsintott.
-Rendben!
-Horrort akarunk nézni?Ugye tudod hogy akkor én nem alszom egyedül.-nevettem el magam.
-Ne félj,vigyázok rád.-ígérte és felkapott a karjaiba.
Nagyon meglepődtem,bevitt a karjaiban a nappaliba és bent a talpamra állított.Mindenki tág szemekkel nézett minket.
-Mivan?-kérdeztem nevetve.
-Semmi semmi.-vigyorgott Dujun.
-Helyes.-mondtam büszkén.
-Mióta van ez köztetek?-kérdezte Onew kicsit nemtetszően.
-Semmi közöd hozzá.-mondtam és nyomtam egy puszit az arcára,amitől ő nagyon meglepődött.Lehuppantam a földre Dongwoon pedig mellém ült és átkarolta a derekam,én nekidőltem és így néztük a filmet.