Döntés képtelen

Hamar felkeltem de mikor kinyitottam a szemem megint gondolkozni kezdtem.Itt ülök a repülőn és itt ül mellettem két srác akit kedvelek.Sőt Woonie-t szeretem is bár Jeong iránt is többet érzek mint egyszerű munkatársi kapcsolatot.Amikor a stúdióban a szemembe nézett azt hittem meghalok.Senki sem volt bennem csak is ő és az a csodásan csillogó szeme.De Dongwoon-t is szeretem.Ő a biztonságot nyújtó mentsváram,Jeong pedig a kalandot hozó motorom.Nem tudom eldönteni melyikőjüket szeretem annyira hogy vele legyek.Döntenem kell.Megnéztem és láttam hogy mind a két fiú az én kezemet fogja.Megszorítottam a kezüket odafordultak hozzám.
-Beszélnünk kell.Mind a kettőtökkel.
-Mondj bármit és sajnálom komolyan.-mentegetőzött Woonie.Feltartottam a kezem hogy had mondjam egyből lenyelte amit mondott.
-Mond csak.-válaszolta Jeong.
-Szeretlek Son Dongwoon.
-Én is szeretlek.-rá mosolyogtam.
-De téged is szeretlek Jeong.-tág szemekkel nézett Woonie.
-Én is szeretlek Jess.
-Ez a bajom.Hogy nem tudom eldönteni melyikőtöket szeretem igazán.Mert mind a kettőtöket szeretem.De kettőtökkel nem lehetek egyszerre.Szóval értitek ugye?
-Igen.-válaszolták egyszerre.
-De egyet megígérhetek hogy bármi is lesz küzdeni fogok érted.-mondta Dongwoon makacs tekintettel.
-És én sem adom fel.-nézett szúrósan Jeong Woonie-ra.
-De!Én még mindig Dongwoon-nal járok.Mivel nem akarom őt sem elveszíteni.De téged sem Kim.Mind a kettőbe bele rokkannék.
-Itt leszek neked mindig ameddig azt szeretnéd.-szorította meg a kezem.
-Köszönöm.-mosolyogtam rá.Mikor odafordultam Wooniehoz ő közelhajolt és megcsókolt.Mennyei érzés volt mint ha megnyugodtam volna.Éreztem ahogy Jeong keze megfeszül majd mikor vége lett a csóknak enyhült a feszültség benne.A kezével kevésbé szorította az enyémet.Örült rezgésbe kezdett mind a hármónk telefonja.Engem Dorothy hívott,Jeongot Reita Woonie-t pedig Dujun.
-Hol a csudában vagytok?-hangzott egyszerre a fülünkbe.
-Pont elkaptuk a repülőt amin Jessica ült,így felszálltunk de már leszállni nem tudtunk.-kezdte Jeong a magyarázkodást.
-De már kibékültünk.-folytattam én.
-Amint tudunk utazunk haza.-kontrázott rá Woonie.
-Szia.-köszöntünk el egyszerre.
-Na jól letaámadtak minket.-kuncogtam.
-Ebből jó kis sajtó hír lesz.-dünnyögött Kim.
-Nem érdekel a sajtó.-vágtam rá.
A további repülő út simán ment.Leszálltunk Londonban meglátogattuk anyut,nagyon örült nekünk mert már régen látott.Elmondtam neki mindent és éjszaka a szobámban azon gondolkoztam hogy meg kéne látogatnom apámat is.Reggel lementem reggelizni.Utána felnéztem az otthoni gépről a twitter-re meg minden oldalamra.Láttam ahogy egy videó figyel velem szembe.Rákattintottam és az játszódott le újra ami aznap történt mikor felültem a repülőre.Csak egy kérdés volt a videó alá biggyesztve.
-"Vége?"
Semmit nem reagáltam az üzenetre.Inkább kikapcsoltam a gépet és kiütem az erkélyre.Ősz van.Éreztem hogy hidegebb van mint máskor így felhúztam a térdeimet hogy így melegítsem magam.De az agyam megint ezerrel járt.
-Min gondolkozol drágám?-jött ki anyu.
-Ü-üm.-hümmögtem.
-De látom rajtad hogy valamin nagyon agyalsz és olyanon ami nem nagyon tetszik neked.A fiúkkal kapcsolatos?
-Neeeeem.Semmi köze a fiúkhoz.
-Akkor?
-Apu.-csak ennyit kellett kimondanom már értette miről van szó.
-Azon gondolkozol meglátogasd-e igaz?
-Ühüm.
-Tudod hogy én nem mondom azt hogy ne.Ezt neked kell eldöntened hogy akarod-e tartani vele a kapcsolatot.Ezt már akkor elmondtam mikor idejöttünk.
-Oké.
Bementem a házba és felvettem egy pulcsit.Igaz a rövidnadrágon az nem segített így hát felvettem egy cső farmeromat is.Deszkás cipővel tökéletes.Felvettem a cipőt is és kimentem a ház elé.Megálltam a garázy előtt.Éreztem ahogy valaki átkarol hátulról.Nem Woonie volt így hát gondoltam Jeong az.
-Mi a baj?-kérdezte kíváncsian.
Nem válaszoltam semmit kijöttem a karjai közül ami nem nagyon tetszett neki,de nem tudta mit is akarok igazából.Felnyitottam a garázsom ajtaját.Semmi sem változott azóta mióta elmentem.A régi motorom amit még legelőször kaptam ott volt az állványon a szerszámokkal körbe ölelve.Odamentem és végig simítottam a szét szakadt bőr ülést és a kopott fényezést.S amire már alig emlékeztem fent volt a falon egy kép a többi között.Egy kép amit már a por fedett.Egy kép amin én vagyok rajta és az apám.Kikerültem az állványt s megálltam a kép előtt.Megfogtam egy száraz rongyomat s letöröltem az idő fátylát.Néztem egy darabig aztán visszafordultam a motoromhoz.Jeong csak nézte mit csinálok meg sem szólalt.Rá pillantottam az arcára és éreztem kérdések százait tudná rám zúdítani de vissza fogja magát.
-Ez a legelső motorom.Még az apám csinálta volna meg az egyik ismerősének de hát én belenyúltam így nem volt szíve elvenni tőlem.Így megvette.Azóta nem csináltam mióta eljöttünk otthonról.Igaz működik de a festése és az ülése eléggé le van lakva.-legugoltam hogy alulról is láthassam mit rontottam el régen.-Vedd fel azt a köpenyt nehogy összekoszold magad ha itt maradsz.-mutattam a mellette lévő fogasra.Ott meg nézte a négy köpenyt melyik lehet neki jó.
-A karcsúsított derekúorvosi az az enyém.-kuncogtam mikor azt fogta meg.
-Oh értem.-mosolygott rám-Felveszed?
-Majd később.-de mivel nem találta melyik lehet rá jó azért odamentem s megfogtam egy köpenyt.-Ez biztos jó lesz rád.-mosolyogtam.
-Köszi.-mosolygott ő is de megint a szemébe néztem.Megint lefagytam és csak bámultam.Nagyon közel álltunk egymáshoz az arca minden négyszet milliméterét az agyamba véstem.Ő a garázs falának préselt a kezeit a fejem mellett mind a két oldalt feltette.Egyre közelebb és közelebb jött az arca az enyémhez.S végül ajka az enyémre tapadt.A csókja is vad volt akár csak ő maga.Az adrenalin felszabadult bennem és a szívem vadul kalapálni kezdett.S egyszer csak vége lett.Levegő után kapkodtam mert valahogy le kellett magam állítani.Látszott hogy az ő szeme is szikrázik.
Gyorsan odamentem a motorhoz és letérdeltem felvettem a csavarkulcsot és neki kezdtem.Körülbelül negyed óra múlva megcsináltam a régi hibáimat Jeong segítségével.Utána neki kezdtem az ülésnek,felszedtem a régi szakadt bőrt és pont akkor dobtam ki a garázs elé mikor Dongwoon megállt ott így hát eltaláltam.
-Au.-mondta mikor meglepedten nézett rám.
-Jaj bocsi.Sajnálom.Nem direkt volt.-vakartam meg a fejem a gumikesztyű nélküli kezemmel.Levettem mind a két kesztyűt és bedobtam az asztalra.Oda mentem a szekrényhez és kivettem belőle egy kis tekercs bőrt.Vissza csuktam és rátettem az asztalra.
-Mit csinálsz?-jött oda Woonie kíváncsian.Utálta hogy ha Jeonggal vagyok kettesben.
-Ollót kérek.-nyújtottam a kezem Jeong felé.Ő beletette a kezembe az ollót.-Éppen a régi még nem kész motoromat csináljuk.Már csak a bőrt kell kicserélni az ülésen és le kéne festeni.De mivel még nincs kitolva így most lefesteni nem fogom.
-Segítsek?
-Ha szeretnél.
-Okés.
Kitekertem a bőrt és rátettem az ülésre körbe rajzoltam  majd letettem az asztalra.Leszereltem az ülést és kivágtam az anyagot,szögbelövővel feltettem a helyére és vissza szereltem az ülést.Hátrébb léptem hogy messzebbről is megnézhessem nem rontottam-e el valamit.
-Szép lett.-mondta Jeong és átkarolta a derekamat.
-Ügyik vagyunk.-mondtam lelkesen.Megöleltem Dongwoont és őt is.De a végén Jeongnál ragadtam nem tudtam és nem is akartam elengedni.Dongwoont is öleltem olyan jó volt mind a kettőt ölelni.el sem engedtem őket.Mind a ketten magasabbak nálam így nem vettem észre hogy bármit is mondanának a fejem felett.