Mindennek a kezdete

Yuyu:
Bejelentkeztem Facebookra,már megint egy bökésem volt a Shinee egyik tagjától Onew-tól.Olyan édes, likeolja a dolgaimat és még bökdös is.De miért csinálhatja ezeket?Talán bejövök neki?Nem hinném.Nocsak feljött unokahúgom.Rá is írok menten.
-Szia drágám hogy vagy?-gépeltem gyorsan mielőtt leüvöltené a fejem hogy nem írok neki.
-Szia.Köszi jól na és te?-kérdezte Doci sok smile kíséretében.
-Megvagyok.Annyira elmennék Korea-ba találkozni a B2stesekkel.*-* Na meg a Shinee-sokkak hogy megkérdezhessem Onew-ot miért bökdös annyit.
-Ígérd meg ha elmész viszel magadda. *-*
-Rendben megígérem.
-Helyes.-Ennyiben maradtunk.
-Na de nekem mennem kell drágám mert van egy kis dolgom.
-Rendben de majd hívj fel.
-Oké.Szia
-Szia

Kikapcsoltam a gépet és gondoltam lebattyogok a konyhába.Eszeveszett rezgésbe kezdett a telefonom,ki az és miért hív ilyenkor?Ismeretlen szám.Hmm lehet téves...De azért felveszem.
-Igen tessék?
-Jó napot kívánok Jessica Brown-nal szeretnék beszélni.-mondta az ismerős de még is ismeretlen hang.
-Én vagyok,kivel beszélek?-mondtam meglepetten.
-Én Lee Jinki vagyok.Szeretnélek elhívni egy koncertünkre és egy egy hetes nyaralásra nálunk.
-Ho-ho-hogy micsoda?Én?Miért?Mikor?Tényleg?-makogtam sokkolva.
-Hihi-hallottam nevetését a telefonban.-Igen téged,és ha szeretnél hozhatsz magaddal valakiket ne repülj egyedül.De ha szeretnéd elmehetünk érted.
-Várj!Ez most komoly?
-Igen komoly.Na mit válaszolsz?-kérdezte izgatottan.
-Ne-ne-nem tudom.Ez még meg kell beszélnem a szüleimmel.
-Rendben akkor  később még felhívlak hogy mi lett az eredmény.Szia.
-Szia.-tettem le a telefont sokkolva és hulla fehéren.

Amint eljutott a tudatomig kivel beszéltem,kirohantam a szobámból sikoltozva és lerohantam a lépcsőn a konyhába.
-ANYA!ANYA!ANYA!Képzeld ki hívott fel telefonon!!!!-mondtam izgatottan.
-Na ki volt az?-nézett rám nagy szemekkel.
-A Shinee-ból Onew *-*,el tudod ezt képzelni?
-Na,azt hittem már valami érdekeset mondassz.-nevette el magát.
-Naaaaa anya komolyan mondom.Felhívott hogy menyjek el a koncertjükre.Vihetek bárkit és azt is mondta hogy ha akarom eljönnek értem csak menjek el.
-Ezt most tényleg komolyan mondod?-fehér lett az arca amikor leesett neki.
-Igen.Miért kamuznék ilyet?
-Bammeg.És mit mondtál?
-Azt hogy megkérdezlek téged hogy elengedsz-e.Mit szólsz?Ugye elmehetek?
-Na és ki fizeti a jegyeket?
-Öhhhmmmm te?-néztem rá szégyenkezve és vágyakozva.
-Én?Rendben én fizetem a jegyedet de valakit magaddal kell vigyél.
-Wííííííhh kösziii.Viszem Docit,Kittit,Nikit és végül de nem utolsó sorban Sziszit.-mondtam ugrálva.
-Rendben de ezt meg kell beszélned még az ő szüleikkel is.
-Rendicsek ez simán menni fog.

Felvágtáztam az emeletre,felvettem a csizmámat és a bőrkabátom.A kulcsok már a kezemben is voltak és rohantam ki a kocsimhoz.Bepattantam és már száguldottam is az unokahugomék háza felé.Lassítottam és már le is parkoltam.Kiszáltam a kocsiból és bementem az ajtón.Doci éppen a lépcsőn ült Kittivel,Nikivel és SZISZIVEL.
-Szia.-köszöntek kórusban.
-Sziasztok.-mondtam nekik nyugodságot színlelve nehogy lelőjem a poént.
-Doci keresztanyu hol van?
-A konyhában azt hiszem,miért?
-Semmi-és mentem is a konyha felé.
Tudom hogy észrevettek rajtam valamit csak nem tudják mit.Ez van jó színésznő vagyok.
Benyitottam a konyhába és figyeltem nehogy utánam jöjjenek hallgatózni ezek a bolondok.
-Szia Keresztanyu!Hogy vagy?-kérdeztem hogy észrevegye hogy titkos dologról van szó.
-Szia drágám.Köszi jól na és te?Mi járatban erre?-kacsintott hogy vette a lapot.
Elkezdtünk beszélgetni olyan dolgokról amiről tudtuk hogy a lányok ha hallgatóznak menten elmennek mert utálják ezeket a témákat.
Hallottam ahogy mennek fel a lépcsőn és bevágódik az ajtó.
-Na ez sikerül.-mondtam elégedetten.
-Na szóval akkor miről is van szó?-kérdezte keresztanyu érdeklődően és leült mellém az asztalhoz két csésze tea kíséretében.
-Arról lenne szó hogy elvinném a lányokat Korea-ba.Felhívtak meg lenne a szállás is és a repülő is le lenne tisztázva ha jöhetnek.-Nem nagyon lepődött meg azon amit mondtam,gondolom anyu felhívta hogy mire készülök.
-Hát ha nagyon vigyázol rájuk rendben elmehetnek.-mosolygott rám kedvesen.
-Kösziiii.-visítottam és a nyakába ugrottam.
-Na eredj és mond el nekik is az egészet mert szerintem a visításod miatt már gyanakodnak.-nevetett.
-Rendicsek.-vigyorogtam rá.
Felmentem a Lányokhoz a szobába éppen zenét hallgattak és képeket nézegettek.

-Na sziasztok megint.Van egy jó hírem és egy rossz,melyiket mondjam előbb?
-A jót.-mondták kórusban.
-Rendben.Eljöttök Korea-ba a Shinee koncertre.-Nagy sikítozásban törtek ki.
-És mi a rossz?-kérdezte Doci két sikítás közben.
-Az hogy velem lesztek.-vigyorogtam kedvenc unokahugomra.
-Olyan hülye vagy!-ütött vállba és ugrott a nyakamba.
-Várjatok csörög a telefonom.-kussoltattam el őket.

-Igen tessék?-kérdeztem kíváncsian.
-Szia.Megint én vagyok.-mondta Onew,hallottam a hangján hogy valamin nagyon jót mulat.
-Ohh szia.-mosolyodtam el magamban.
-Na mi a válaszod?Jössz hozzám?Jobban mondva hozzánk?-Nevette el magát.
-Igen elmegyek.De nem baj ha viszem az unokahúgaimat?
-Dehogy baj.Csak nyugodtan.Akkor holnap reggel szálljatok repülőre és gyertek.Mielőtt leszállna a gép csörgess meg és kimegyek értetek.
-Rendicsek.Szia.
-Szia.

A csajok csak arra vártak nyomjam ki a telefont és hangos sikongásban törtek ki.
-Pakoljátok össze ma este a cuccaitokat és holnap korán reggel indulunk.-parancsoltam rájuk és kimentem a szobából.
Ahogy mentem le a lépcsőn és köszöntem el mindenkitől hallottam hogy még mindig rohangálnak és sikoltoznak.Beültem az autóba és hátradöntöttem a fejemet.
Nem hiszem el.Hogy lehetek ekkora szerencsés?Na meg honnan tudja Onew a telefonszámomat?Ezen még nem is gondolkoztam el.Na mindegy legalább most eljutok oda ahova minden porcikámmal annyira kívánkoztam már rég óta.

Hazaértem,bepakoltam a ruháimat,lefürödtem és lefeküdtem az ágyamba.Mielőtt elaludtam volna írtam egy SMS-t a csajoknak el ne felejtsenek semmit.Letettem a telefont az éjjeli szekrényre és már aludtam is.

Reggel a telefon ébresztett.Felöltöztem,megcsináltam a hajam és a sminkemet.Belenéztem a tükörbe hogy tényleg jól festek-e,nyugtáztam hogy elviselhető.Lementem a lépcsőn elbúcsúztam anyutól és üzentem a bátyámnak aki még aludt.Beültem a kocsiba és már ott is voltam Nikiéknél.Benyitottam a házba és már felfordulás volt.Meglepetésemre a négy leányzó már kész volt és a bőröndökkel a kezükben vártak engem.
-Sziasztok.-köszöntem nekik meglepetten.
-Szia-mondták kórusban.
-Mehetünk?
-Naná!-és már rohantak is ki a kocsihoz a bőröndjeikkel.

Szegény autóm tele lett.De nagy boldogan indultunk ki a reptérre,megvettem a jegyeket,becsekkoltunk és már úton is voltunk álmaim városába Seoul-ba.Kitti,Doci és Niki egymás mellett ültek.Előttük ültem én,Sziszi és egy helyes srác akin baseball sapka volt.Valahogy ismerős volt,de nem tudtam honnan.Rá is hagytam inkább zenét hallgattam éppen a B2st-től ment a Fiction című szám amikor észrevettem hogy mindenki alszik körülöttem csak a helyes srác nem.Ő is a telefonját babrálta és rám nézett,rá mosolyogtam és ő vissza mosolygott.Nagyon édes.
Majd kivette a fülhallgatót a füléből,ezek láttán én is kivettem és beszélgetésbe elegyedtünk.
-Na és hogy hívnak?-kérdezte mély selymes hangon.
-Jessica Brown na és téged?-kérdeztem olvadozva.
-Azt sajnos nem mondhatom meg de annyit elárulhatok hogy egy bandában énekelek.
-Tényleg?Én is benne vagyok otthon egy bandában mint énekes és verseket is szoktam írni.
-Wao.Egyszer szívesen meghallgatnálak.-mondta egy féloldalas mosollyal,amitől én azt hittem elájulok.
-Még az is megeshet.-kacsintottam rá.
-Talán cseréljünk számot és megbeszéljük ezt a találkát.
-Rendben.-s már nyújottam is felé a telefonomat,ő is ugyan ezt tette.Elcseréltük és bepötyögtettük a számokat,majd egy mosoly kíséretében visszaadtam.
Már nehezen tudtam nyitva tartani a szememet és hirtelen bealudtam.
Pirkadatkor kelltem az idegen vállára dőlve ő pedig a fejemre döntötte fejét.Így aludtunk?Milyen romantikus.*-*
Sziszi már fent volt mikor felültem normálisan,a telefontját csesztette mint mindig.Nagy vigyorral rámnézett és tátogta hogy "szia" én kómásan visszatátogtam és ránéztem az órára.Még csak fél hét?!Lepődtem meg.
Visszaraktam a fejhallgatót és laptop-ozni kezdtem.Mikor már mindenki felébredt kikapcsoltam a gépet és már mondták is hogy leszállunk.Elővettem a telefonomat és láttam ahogy a fiú mellettem rásandít a képernyőre és elmosolyodik.Mi olyan vicces neki? Csak Son DongWoon és egy kisbaba a hátterem.Mindegy hívtam Onew-ot és két csörgés után felvette:
-Igen tessék?-nevette el magát,mert most engem utánozott.
-Szia Yuyu vagyok.-nevettem én is.
-Hogy vagy baby?
-Köszi jól,mindjárt landol a gépünk kint vagy?-kérdeztem kicsit meglepődve a "baby" szócskán.
-Nem én vagyok ott sajnálom kedvesem.Jonghyunt küldtem ki mert nekem volt egy kis dolgom.-hallottam a hangján hogy tényleg sajnálja.
-Semmi baj.Tudja hogy kit keressen?Hogy hogy nézek ki?
-Fényképedet látta de azért elmondhatod milyen ruhában vagy.-kuncogott.
-Kay.Egy zöld mellény van rajtam,farmer rövidnadrág szürke harisnya és egy fehér tornacipő.
-Huh.Rendben.
-Na leszálltunk mindjárt megyek szia.-leraktam a telefont mielőtt bármit válaszolhatott volna.

A bőröndök már nálunk voltak mikor valaki megkocogtatta a vállamat.Jonghyun volt egy napszemüvegben és kapucniban.
-Szia Kim Jonghyun vagyok,te bizonyára Jessica vagy.
-Szia.Igen én vagyok.Ők pedig:Niki,Doci,Sziszi és Kitti.-mosolyodtam el ahogy végigmért a szemüveg mögött.
-Sziasztok.-köszönt nekik is egy fél mosollyal.
-Mehetünk?-fordult vissza hozzám.
-Igen.-és elindult a kocsija felé.

Betettük a csomagjainkat a csomagtartóba és beültünk mi is.Én előre ültem Jonghyun mellé,a lányok pedig hátul beültek de mivel Kitti nem fért volna be így ő beleült Niki ölébe.Nagyokat nevettek mikor Jonghyun nagyot kanyarodott és Kitti elborult.A végén már valahogy mint ha direkt kanyarodna annyit borult össze vissza szegénykém,bár én is eléggé nevettem.Lassított az autó és megállt egy hihetetlenül szép ház előtt.
-Itt volnánk.-szólt oda Bling.
-Csodaszép.-ámuldoztam.
-Akárcsak te.-mosolygott rám.
-Köszönöm.-mondtam pirulva.Erre elnevette magát.
-Csak az igazságot mondtam.-és nevetett tovább.Egészen addig nevetett amíg be nem értünk a házba.

Ott Taemin és Minho fogadott minket.
-Sziasztok-köszöntek egyszerre.Komolyan mintha csak az unokahúgaimat hallottam volna.Ezen a gondolaton el is mosolyodtam.
-Sziasztok.-köszöntem először mert láttam a lányok kicsit lesokkoltak.-Sziasztok-követték a lányok a példámat.
-Key és Onew merre vannak?-kérdezte Bling kíváncsian.
Amint kimondta ezt az egy kérdést az emeletről jöttek le egymás után.
-Üdv.mizujs?-kérdezte Key csábosan.
-Hali.Semmi különös veled?-kérdeztem nevetve.
-Én is meg vagyok.
Onew csak rám kacsintott és ennyit mondott:-Csókoltatom a hölgyeket.
A lányokon láttam hogy nem sok hiányzik hogy sikoltozásba törjenek ki így válaszoltam neki egy egyszerű "sziával" és feltűnés nélkül a lányok felé mutattam.Rájuk nézett és kuncogott egyet.
-Na gondolom fáradtak vagytok gyertek megmutatom a szobáitokat.-mondta kedvesen Taemin,és pont az én bőröndömet vitte magával.
Felmentünk utána az emeletre és megmutatta a szobáinkat.Szépen lassan kipakoltam és leültem az ágyra mert még mindig nehezen hittem el hogy itt vagyunk.