Az idegen

Reggel korán keltem,kómásabban mint eddig valaha levánszorogtam a konyhába.
-Jó reggelt királylány.-köszöntött Joker üdén,frissen.
-Jó reggelt.Hát te hogy hogy fent vagy ilyen korán?
-Kérsz reggelit?-tért ki a kérdésem elől.
-Csak egy kávét.
-Nem egészséges hogy alig eszel ugye tudod?-nézett rám csúnyán miközben kiöntötte nekem a kávét egy nagy bögrébe.
-Tudom hogy nem egészséges.
-Állj csak rá a mérlegre.
-Dehogy állok.Elment az eszed?
-Állj rá.-parancsolt.
-Nem.
Kimentem a nappaliba és indultam a bögrémmel az udvar felé.Kint kicsit hűvös volt így letettem a bögrét és visszamentem egy kabátért.Joker már ott állt és a mérlegre mutatott.Dujun és Kikwang csak bámult minket mi ez az egész.Nagy ívben kikerültem Junhyungot és indultam a kabátokért.Ő követett és szúrós szemekkel méregetett.
-Srácok Help me.-mondtam kissé szaporább léptekkel feléjük sietve.Kiki felállt én pedig mögé bújtam.
-Mit akarsz szegény Jess-el?-nyúlt hátra hogy kicsit biztonságban érezzem magam.
-Alig eszik és csak kávézik.Nem egészséges.És a mérlegre akarom rátenni hogy mennyit fogyott.
-Ugyan nem állok rá arra a vacakra.-nyafogtam.
-De hát az nem fáj Yuyu.-kuncogott Dujun.
-Tudom hogy nem fáj de a nők örök ellensége a mérleg.-röhögtem.
-De te jól nézel ki.És nem vagy kövér.-kukkolt hátra Kiki.
-Tudoooom.De akkor sem szeretem kilogrammban látni milyen vagyok.-Joker forgatni kezdte a szemeit majd hirtelen elkapta a csuklóm és magafelé húzott.Mikor magához rántott befogta a számat hogy ne sikítsak fel mindenkit.Én teljes erőmmel Kikibe kapaszkodam így őt is vonszoltuk magunk után.Mikor Joker kissé elfáradt én Gikwang nyakába ugrottam és teljesen hozzá préselődtem.
-Héé ez nem ér.-vágott a fenekemre Joker.
-Meg fogok így fulladni.-panaszkodott Mr.Izomagy.
-Sajnálom.-mondtam.
-Van egy ötletem!-kapott a fejéhez Junhyung-Menj csak előrébb.-lökött minket.Fellökött minket a mérlegre és lemért kettőnket.
-Gonosz vagy.-vágtam gyomron.
-Már leszállhatsz Gikwangról.
-És akkor mi van ha én nem akarok?-Kiki kissé eltolt magától és rámmeredt.-Mivan?Éppen azt akarja hogy kettönket lemért,aztán pedig téged egyedül mér le és kivonja a súlyod a közös súlyunkból.Így megkapja az én testtömegemet.
-Ohhh.Már azt hittem ennyire beindultál.-kuncogott és vörösödött el.
-Ne örülj annyira.-röhögtem-Nekem van kire beindulnom.
-Ez fájt.-röhögte el magát.-Akkor hová menjünk?
-Nekem kint van a kávém.
-Akkor irány kifelé.-a nyakában velem együtt kiment az udvarra és letett a napozó ágyra.Én kézbe fogtam a kávém és úgy kortyolgattam.

Kis idő után bementünk én pedig rángattam szegény srácot végig magammal.Amikor hirtelen eszembe villant az ötletem.
-Junhyung!-mutattam neki hogy jöjjön oda-Kiki kérlek egy picit.-intettem a fejemmel hogy távozzon.
-Mit akarsz?Úgy is megtudom a súlyodat.
-Nem érdekel a súlyom.Segítesz valamiben?
-Miben kéne segítség?
-Ezt nem mondhatod el senkinek sem.Sem Niky-nek sem Dongwoon-nak senkinek.
-Ez izgalmas lesz.Miben kellek?
-Tegnap éjszaka írt az a csaj aki zaklatja Woonie-t,SMS-ben elhívta ma este 10-kor a Blue-ba.Amikor felvetettem hogy menjünk el és beszéljünk a csajjal kiakadt és tiltakozott.Így hát titokban írtam a csajszinak egy SMS-t a telefonjáról hogy rendben ott leszek.A lány nem tudja hogy én írtam.
-Ez egy rossz ötlet volt.
-De mit tehettem volna?Valahogy le kell állítani az a lotyót.Ígérem nem fogok verekedni,vagy legalább is nem annyira.
-És nekem mmi lenne a dolgom?
-Csak annyi hogy falazol nekem.Nem kell semmit tenned.
-Értem.
-Köszi.
-Ezért még sokkal jössz nekem.
-Rendben.De tényleg senkinek.
-Oké-oké már megígértem na.
-Helyes.-nyomtam egy puszit az arcára és oda szögdeltem a többiekhez.
-Na mi volt ez a susmus a háttérben?-kérdezte Dujun.
-Mi mi volt?-jött le a lépcső Woonie.
-Semmi.-mondtam egyből és odaszögdeltem hozzá.-Jó reggelt.-lefékezdtem előtte és hátratettem a kezeimet magam mögé.
-Neked is jó reggelt.-leért a lépcsőn egyből átfonta a derekam a kezeivel.A szívem csak úgy kalapált.-Hogy aludtál?
-Khm egész jól.Na és te?
-Egész jól?Mi volt ebben olyan rossz?
-Az álmok nem voltak valami felemelőek.Na de mindegy te hogy aludtál?-átkaroltam a nyakát.
-Jól.-mondta és megcsókolt-Ettél már?
-Na végre valaki.-nyögött fel Joker.Szúrós szemekkel néztem rá.
-Mi az?
-Hozd már ide a barátnődet egy kicsit.
-Nem!-vágtam rá.De Dongwoon mit sem törődve a tiltakozásommal oda vitt.
-Mit akarsz tőle?
-Nem!
-Tedd a mérlegre.
-NEM!
-Mi ez az egész?
-Minden áron rá akar tenni arra a rohadt mérlegre.
-De miért?-nézett rám kíváncsian.
-Azért mert keveset eszek és meg akarja nézni mennyit fogytam.Pedig rohadtul nem eszek kevesebbet mint otthon.

-Persze persze.Én is ezt mondanám.Na tedd hát rá.
-N.E.M!
-Ugye tudod hogy minél jobban erőlteted annál jobban ellen fog állni?-nézett Dongwoon Jokerre.
-Igen tudom.De akkor is fel fogom tenni,akár tetszik neki akár nem.
-Addig állj féllábon.-a lábaim Woonie dereka köré fontam a karjaimat pedig kissé erősebben kulcsoltam össze a nyakánál.
-Hmm.Így megyünk mindenhová?-kérdezte Dongwoon aki magához szorított.
-Akár.-kacsintottam rá.Nagyot nyelt és elindultunk a konyha felé.
-Kérsz valamit?-kérdezte miközben lecsúsztatott a legközelebbi székre.
-Nem köszi.
-Csokit?Sütit? biztos?
-Csokis tejszínhabos sütit.-vigyorogtam.
Lerakott elém egy tányéron csokitortát rengeteg tejszínhabbal.
-Huhh ezt tuti nem fogom tudni megenni.
-Dehogy nem.Majd megoldod.-kacsontott.
-Joker arcára kenni éri?-néztem rá kislányos ártatlanságot színlelve.
-De csak ha nem veszi észre.-kacsintott rám és leült mellém.
-Hmm?-nyújtottam felé a villámon egy falat tortával.Ő kinyitotta a száját és leharapta a falatot és tiszta tejszínhab lett a szája.Alig bírtam visszatartani a nevetésemet.Ő belenyúlt a tejszínhabomba és az arcomra kente.
-Hééé.-mondtam röhögve.Én is belenyúltam de mikor belé kenhettem volna kiszaladt a nappaliba.Utána futottam,s mindenki minket nézett.
-Ne szaladj.-nevettem.
-Mi a csuda folyik itt?-kérdezte Doci kíváncsian.
-Ez.-mondtam és belé kentem egy kis habot.
-Köcsög.-nyafogott.
-Merd ezt még egyszer mondani.-néztem rá mereven.
-Én ugyan nem merem.-mondta röhögve.Én nagy illegetve Joker felé oldalaztam amit Niki kissé furcsán nézve fogadott.Rákacsintottam és már ott voltam Joker mellett mikor elkapta a kezemet.
-Meg ne próbáld.-mondta röhögve.
-Én nem próbálkozom hanem cselekszem.-vágtam rá és összekentem a rajtam lévő összes tejszínhabbal.
-Na várj csak.-kiabálta és közben próbálta leszedni a koszt az arcáról.


Egész nap a szívatásokkal telt el.Mikor este kilencet ütött az óra eszembe jutott az eredeti tervem estére.Felmentem a szobánkba és felvettem a farmer rövidgatyámat és a rózsaszín 2NE1-os pulcsimat aminek hatalmas kapucnija van.Ezekhez felvettem egy egyszerű tornacipőt s lebattyogtam a lépcsőn.
-Hát te hová mész?-kérdezt gyanakodva Dongwoon.
-Megyek futok egyet a parkban.-hazudtam.
-Várj én is megyek veled.
-Dongwoon te nem mész sehova lejátszod velem XBoxon azt a meccset.
-Hát akkor cica majd holnap eljössz velem.-mondtam és adtam neki egy puszit.
-Valamit te forgatsz a fejedben.-nézett rám gyanúsan.
-Nem tervezek semmit,csak szimplán futni fogok.
-Rendben.Kb mennyi idő mire hazaérsz?
-Nem tudom.Elég régen nem edzettem.
-Rendben.De siess haza.
-Sietek.
Kimentem a kapun és feltettem a kapucnit,majd futni kezdtem.Mikor már elég távol voltam a háztól felhívtam Taemin-t.
-Szia Taemin.Segíts eljutnom a Blue-ba úgy hogy soha senki nem tudja meg.
-Szia.Öhhmm miért nem vitted el a kocsidat?
-Mert nem akarom hogy bárki rájöjjön hová is megyek.Na meg mindenki azt hiszi hogy futni vagyok.Húzz bele kérlek.
-Rendben már is indulok.
-Köszi.Am húzz fel kapucnis pulcsit hogy ne ismerjen fel senki.
-Rendbeeeen.
Alig telt el öt perc már gördült is el mellettem egy fekete mercedes.Lassan letekeredett a sötétített üveg és kiszólt belőle Taemin.
-Szállj be.-bepattantam az anyós ülésre.-Hát te meg hogy nézel ki?
-Állcáztam magam te IQ light.
-Nem nagyon ment.Na de minek is kellett nekünk pon a Blue-ba menni és miért ne tudjon róla senki?
-Elég ha kint megvársz.
-Nem maradok kint.
-Akkor legalább ne fedd fel magad.Kérlek.

-Rendben.De akkor sem tudom mi ennek a lényege.
-Az nem is baj.De maradj az ajtónál.
-Oké.De kezdesz megijeszteni.
Kiszálltam a kocsiból és vissza vettem a csukját.Bementem a Pub-ba és a pult felé araszoltam.Láttam ahogy a csak teljesen kicicomázva vár valakit a pult székén üllve.Egy üres hely maradt mellette.Odaléptem és leültem mellé.
-Egy Vodkát kérek.
-Adom.-mondta a pincér srác.
-Na mi az vársz valakire?-kérdezte kíváncsian a csaj mellettem.Már aszt hittem felismert.
-Igen.-mondtam.Teljesen fellélegeztem mikor rájöttem nem tud semmit.-És te vársz valakire?
-Hát igen.De úgy tűnik nem fog jönni.Megsúgjam kire várok?-odahajolt hozzám és suttogni kezdett-Egy olyan srácot akinek van egy barátnője.Egy igazi szívtipró a srác,de a csaj nem érdemli meg.Múltkor is mikor egy buliban voltunk veszekedtek és csodálkozott a csaj amikor smároltunk a sráccal.Oltári volt.Tuti a csaj kikészült.
-Nem sajnáltad a lányt?
-Sajnálni?Minek?Úgy is az enyém Dongwoon akkor minek sajnáljam?
-Honnan veszed hogy a tiéd?
-Mert ő mindig is az enyém volt.-érdesen nevetett.
-És mit szólnál ahhoz ha azt mondaná valaki hogy sosem volt a tiéd?
-Azt hogy baromság.Évek óta ismerem,rengetegszer találkoztam vele és mindig rám mosolygott.Mindig.Ő az enyém.
Éreztem hogy valaki megfogja a vállamat és hátra néztem.Taemin volt az csukjába.
-Mennünk kéne.-mondta röviden.
-Rendben.-veregettem meg a kezét.-Én is megsúgjak neked valamit?-kérdeztem kaján mosollyal ajkamon.
-Naná.Amúgy Samanta vagyok.
-Samanta megsúgom neked hogy én vagyok Son Dongwoon barátnője.
-Dehogy te vagy hisz ő...-be sem tudta fejezni a mondatot én felálltam és lelöktem magamról a csukját.-A szentségit.
-Ne káromkodj.És drágaságom ha jót akarsz magadnak elfelejted Dongwoon-t.Mert én sem foglak sajnálni ha fájdalomra kerül a sor.
-Na ne legyél már olyan nagylány.Azt hiszed hogy a tiéd?Képzeld csak.Az enyém.
-Sosem volt és sosem lesz a tied.Nem mosolyog rád.Nem akar téged fogd fel.Engem akar.Engem szeret.
-Hazudsz!-pattant fel a székről.
-Sosem hazudok.
-Mi ez a balhé cicusok?-jött oda a kidobó srác.
-Semmi balhé nincs.Csak a kislány nem tudja felfogni hogy akivel én járok.Sosem volt és sosem lesz az övé.